Tudtam, hogy az én hibám. És a világ megerősített ebben. Biztos voltam benne, hogy az égő fekete szemű, gyönyörű gyerekem azért autista, mert én elmulasztottam vagy rosszul csináltam valamit. Akárhány posztot is olvastam, nem tudtam az autizmust égi ajándéknak tekinteni. Jobb napjaimon megoldandó feladatnak láttam, rosszabb napjaimon a bánat mélységes mély kútjának.
Őrült módon olvasni és tanulni kezdtem. Jól megtanultam, alaptétel, hogy az autizmus nem a szülők hibája. Nem lehet valakit autistának nevelni. Fejben tudtam is már, és beleálltam, és másoknak mondtam is már, de a szívemben, ott nem éreztem. Miközben száz és száz családot tanítottam meg arra, hogy ők nem hibásak abban, ami a gyerekükkel történt, bennem, mélyen legbelül, ott volt a megingathatatlan bizonyosság, hogy a gyerekem autizmusáról mégiscsak én tehetek valahogyan. Nem igazán láttam ebből a helyzetből a kiutat, és talán már nem is kerestem, amikor megtalált egy módszer; a veszteségfeldolgozás (Gyászfeldolgozás Módszer® Támogató Program). Jó sokáig tartott, míg megadtam magam, és belevágtam.
Az út, az kínkeserves volt, néha pokolian nehéz. A szakember, aki kísért ebben a folyamatban, soha egy pillanatra sem ígérte nekem, hogy a fájdalom, a keserűség vagy az önvád örökre elmúlik. De azzal, ahogyan kísért, közel tudtam menni ahhoz, amit érzek. Végig tudtam, hogy ő ott van mögöttem, mint egy nagyon finom, de borzasztóan erős szálakból font védőháló, és ha lezuhannék, megtart. Így végre meg tudtam engedni magamnak, hogy elemi erővel hassanak a saját érzelmeim, hogy igazán meglássam és megértsem őket. Végül a helyükre kerültek. A fájdalom, az nem múlt el. Csendesedik. Jön és megy. De a tehetetlen düh és a keserű harag elolvadt. És helye lett a nevetésnek.
A kőfalak leomlanak. Utána már csak arra kell vigyázni, hogy a törött tégladarabkákból ne Kőműves Kelemen várát építsük fel vissza, amibe magunkat falazzuk kötőanyagnak. A veszteségfeldolgozás segít ebben. Menet közben megtanultam a lépéseket. Kezemben van az eszköz, ezen túl bármikor használhatom, amikor szükségét érzem. Mostmár elengedett kézzel, védőháló nélkül.
Ingyenes online előadás és beszélgetés a veszteségről és a gyászról
Az előadáson szó lesz arról, hogy egy esetleges feldolgozatlan veszteség hogyan hat a mindennapokban.
Az alkalomra szeretettel várjuk az autista gyermekeket nevelő szülőket, a nagyszülőket és felnőttkorú testvéreket is.
Időpont:
2021. június 17., csütörtök, 18:00 óra
Regisztráció: https://marsalapitvany.hu/regisztracio-ingyenes-online-eloadas-es-beszelgetes-a-gyaszrol/
További információ a a programról: https://www.vikarerzsebet.hu/az-ezerarcu-gyasz/