Mi ez a tolvajnyelv? Miért van az autizmusnak annyiféle elnevezése? Avagy fejtsük meg az autizmus diagnózist.
„Amikor a kisebbik gyerkőcöm autizmus diagnózist kapott egy szakértő csoporttól, gondoltam megosztom ezt a hírt a gyerekorvosunkkal. Elvittem neki a diagnózisról szóló papírt (Nem meghatározott pervazív* fejlődési zavar), amit hosszasan olvasgatott, majd ezt mondta: Micsoda tolvajnyelv ez?! Nem feltétlen ezt a reakciót vártam, de azt minden esetre elértem, hogy onnantól fogva bármilyen szakvizsgálatra kértem beutalót, a gyerekorvos gondolkodás nélkül állította azt ki.”
Az autizmus diagnózist pszichiáter állítja ki. Az egészségügyi rendszer szerint az autizmus betegség. Mint ilyen, van egy BNO kódja. Hogy az autizmus misztikusságát egy kicsit csökkentsem, elárulom, minden betegségnek van BNO kódja, még a torokgyulladásnak is (B0850). Fogadnék rá, hogy ezt senki nem vágja kapásból, akkor sem, ha volt már torokgyulladása a gyerekének.
Ezzel szemben a legtöbb autista gyerek szülei fejből tudják; az autizmus BNO kódja F8400
Mit is jelent a BNO kód valójában és miért van az autizmusnak számtalan neve?
BNO-kódrendszer hivatalos nemzetközi forrása a WHO ICD 10 – 2010 / International Classification of Diseases. http://apps.who.int/classifications/icd10/browse/2010/en#/F84 Ez az összes, jelenleg ismert betegség leírását tartalmazza.
Azért született, hogy egy adott tünet-együttes alatt a világon mindenütt ugyanazt a betegséget értsük. Az így beazonosított betegség pedig előre vetíti a tudományosan igazolt kezelési módot.
Ez egy nemzetközi osztályozási rendszer. Nem a magyar szakemberek találták ki a sok-sok, autizmust jelentő nevet és alkategóriát a kétségbe esetten diagnózis után kutató szülők megzavarására.
Az ICD-t (azaz a BNO-t is) időről időre felülvizsgálják. A legutolsó felülvizsgálat 2010-ben történt meg.
Az autizmus fő és alkategóriái a BNO-ban:
Az autizmus az F00-F99 – Mentális és viselkedészavarok főcsoportban
Az F84 – Pervazív* fejlődési zavarok kategória alatt található.
Két dolog okoz általában értelmezési problémát.
Az egyik, hogy a kategória neve – pervazív fejlődési zavarok – nem is tartalmazza az autizmus szót.
A másik, a jelentős számú alkategória, amik neve sokszor szintén nem utal arra, hogy ez is autizmus.
Az alkategóriák a következők:
- F84.0 Gyermekkori autizmus (autismus infantilis)
- F84.1 Atípusos autizmus
- (F84.2 Rett-szindróma)
- F84.3 Egyéb gyermekkori dezintegratív zavar
- F84.4 Mentális retardációval és sztereotip mozgászavarral társuló túlzott aktivitás
- F84.5 Asperger szindróma
- F84.8 Egyéb pervazív (átható) fejlődési zavar
- F84.9 Nem meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavar
Az alkategóriákat eredetileg azért hozták létre, hogy az autizmus különböző megjelenési formáit valamiképpen csoportosítsák. Ami elvben előre vetítené az adott alkategóriába tartozó autista gyerekek, felnőttek kezelési, fejlesztési módjait és életkilátásait.
Az alkategóriák diagnosztikai kritériumai részben eltérőek. Kezdve rögtön az elsővel az F84.00, Gyermekkori autizmus, ami nem azt jelenti, hogy az csak gyermekkorban van, és ki lehet nőni belőle, hanem azt, hogy az autizmus tünetei már kisgyermekkorban nagyon erősen jelentkeztek az adott gyermeknél. Az F84.10, Atípusos autizmus pedig nem azt jelenti, hogy a tökéletesen tipikus autizmusról van szó. Éppen ellenkezőleg, ebben az esetben valamelyik tünetcsoport nem jelenik meg nagyon nyilvánvalóan.
Ha valaki szeretne ebben jobban elmélyedni itt találhatóak az érvényes BNO kódok: http://www.orvosok.hu/bno-kod-kereso/
Bebizonyosodni látszik azonban, hogy a rengeteg alkategória nem érte el a kívánt célt. Nemcsak azért, mert a már amúgy is kétségbeesett szülő egy “Nem meghatározott pervazív fejlődési zavar” diagnózis láttán cseppet sem lesz nyugodtabb, hiszen ez neki azt jelenti, hogy a probléma nem meghatározott és nem azt, hogy a gyermeke autizmus diagnózist kapott.
Az alkategóriák sokszor nem az adott autista gyermek, felnőtt valós állapotára reflektálnak, a diagnoszták is gyakran rosszul használják azokat. Pl a gyermekkori autizmust, vagy a nem meghatározott pervazív fejlődési zavart. Az utóbbit néha azért adják ki, mert nem akarják leírni az autizmus szót. Az így keletkezett diagnózisok nem összehasonlíthatóak, nem használtatóak kutatásra, avagy trendek vizsgálatára. Ez nem csak Magyarországon igaz.
Az itthoni trendekről a 2008-as Országos Autizmus Kutatás mutatott átfogó képet. Erről adatok itt találhatóak: http://mek.oszk.hu/10600/10658/10658.pdf
Na és mi az a DSM, és az amerikaiak tényleg eltüntették-e az Asperger szidrómát?
Az WHO rendszerén túl az USA egy másik osztályozási rendszert használ. Ez a DSM: The American Psychiatric Association’s Diagnostic and Statistical Manual. Ennek 2013-ban történt meg a legutolsó felülvizsgálata: Fifth Edition: DSM-5 (ötödik kiadás)
Szemben a rengeteg alkategóriával, amit az ICD (BNO) és a korábbi DSM változatok is használtak, a DSM 5-ben az autizmusra már csak egyetlen megnevezés található: Autism Spectrum Disorder (ASD) – Autizmus Spektrum Zavar, amibe minden korosztály, minden súlyosságú autizmusát bevonták. Igen, az Asperger szindrómát is.
Az ASD-n belül ugyan megkülönböztetnek három súlyossági fokot, de azoknak nem adtak külön nevet. Pusztán azt jelzik vele, milyen szintű támogatásra van szüksége az adott autista embernek.
További részletek itt: https://www.cdc.gov/ncbddd/autism/hcp-dsm.html
Ha bármilyen kérdésetek van a BNO kódokkal kapcsolatban, keressetek minket bátran!
*pervazív: latin eredetű jelző, nem kívánt, erős befolyást vagy fizikai hatást jelez. A 19. században katonai kifejezésként használták, teljes frontos támadások esetén.
'
