Mi is az az interocepció?
Legtöbben hallottunk már az öt alapvető érzékről, a tapintásról, szaglásról, ízlelésről, látásról, hallásról, de kevesen találkoztunk az interocepció kifejezéssel. Az interocepció a testünkből érkező jelzések érzékelését jelenti, például ha éhesek vagyunk, vagy mosdóba kell mennünk. Nem valószínű, hogy állandóan figyelsz ezekre a jelzésekre, de ha megkér a tanárod, hogy az osztályodnak tarts bemutatót, vagy épp futottál a busz után, akkor fel fog tűnni az erős szívdobogásod. Az agyad egy része folyamatosan figyeli a belső jelzéseket, hogy a tested megfelelően működjön, és értesít, ha valami változás van. Például, ha az agyad érzékeli, hogy vízre van szükséged, akkor jelzést küldd, hogy szomjúságot érezz és nézz valami innivaló után. A testünk kiegyensúlyozott, semleges állapotának megőrzését homeosztázisnak nevezzük.
Hogyan is jutnak el ezek a jelzések az agyba? Attól függ melyikről van szó: néhányuk, – például a fájdalom,- egy kissé másképp, mint a többi, mondjuk a szívverés. Ettől függetlenül mindegyik jelzés az agy azonos területére érkezik, és útjuk során érintik annak talamusz nevű részét. Ez utóbbi valójában egy elosztó állomás, ami az agyba érkező információkat irányítja a megfelelő agyterületekre. Az egyik kulcsterület ahová az információ továbbításra kerül az insula.
(Ez a terület felelős az interocepció és az érzelmek feldolgozásért.)
Noha a homeosztázis jellemzően a tudatos figyelmünkön kívül működik, képesek vagyunk arra, hogy a tudatosan a belső jelzésekre fókuszáljunk. Próbáljuk meg a kezünk használata nélkül érzékelni a szívverésünket. Könnyű vagy nehéz érzékelni a szívdobogásunkat? Most idézzük fel, hogy a hétköznapi életünkben milyen gyakran vagyunk tudatában, hogy ver a szívünk? Gyakran, szinte soha, vagy a kettő között valahol?
Vegyük észre, hogy a fenti kérdések különböző dolgokra irányulnak.
Az első arra, hogy mennyire vagyunk jók a szívdobogásunk érzékelésében. Ez az introceptív pontosság.
A második pedig arra, hogy milyen gyakran vagyunk tudatában a szívverésünknek. Ez az interoceptív figyelem.
A 2. ábrán láthatjuk, hogyan tesztelhetjük az interocepciót.
Egyéni különbségek az interocepcióban
Most, hogy már ismerjük az interoceptív pontosság és figyelem fogalmát, és a mérésük néhány módját, gondoljunk vissza a megelőző kérdésekre. Mennyire könnyű érzékelnünk a szívverésünket? Milyen gyakran vagyunk annak tudatában? Talán meglepő, de valójában igen jelentős egyéni különbségek vannak az ezekre adott válaszokban és a mérésre használt feladatok eredményeiben is az emberek között – vagyis sokfélék vagyunk. Ami a pszichológusok számára érdekessé teszi a kérdést, az a fentiek hatása a viselkedésre, egészségre és jóllétre.
Sokféleképpen lehet eltérő az alanyok eredménye a 2. ábrán bemutatott felmérésben. Például lehet, hogy valaki sokkal pontosabban érzékeli a szívverését, mint valaki, aki sokkal többször van tudatában annak. Míg abban eltérő lehet a pszichológusok véleménye, hogyan lehet az interocepció egyéni eltéréseit mérni abban többségük egyetértene, hogy ezek a különbségek fontos következményekkel járnak,
Bizonyos következmények cseppet sem meglepőek, pl. akinek nehezen megy a gyomor jelzéseit érzékelni, az várható, hogy túl sokat vagy épp keveset eszik vagy iszik. Na de mi van akkor, ha a fájdalom érzékelése okoz gondot? Előfordulhat, hogy csak akkor kerül tudatába egy sérülésnek valaki, amikor egy másik érzéken, a látáson keresztül eljut hozzá az információ a zúzódásról. Ez megnehezítheti a testi épség megőrzését. Tekintsük át a 3. ábrán szereplő jelzéseket. Vajon milyen következménye lehet annak, ha egyik vagy másik érzékelése gondot okoz valakinek a felsorolt jelzések közül?
Interocepció, érzelmek, és döntéshozatal
A kutatások alapján az egyéni eltérések az interocepcióban váratlan módokon is befolyásolhatják a viselkedésünket, az érzelmi tapasztalatot és a döntéshozatalt is érinthetik.
Honnan tudhatjuk, hogy boldogok, szomorúak, dühösek vagyunk, vagy undorodunk? Amikor érzelmet tapasztalunk, ezt általában valamilyen testi változás kíséri, például a légzésben, pulzusszámban. Ugyanakkor a gyors szívverés sok mindent is jelenthet – ijedtséget, izgalmat, vagy csak egy gyors lépcsőzést felfelé. A pszichológusok többsége egyetértene azzal, hogy detektívekként működünk, és a körülöttünk lévő világból gyűjtünk információt, hogy megállapítsuk, mit is érzünk valójában. Ha gyorsan ver a szívünk és éppen prezentálni készülünk, akkor ijedtnek vagy idegesnek mondanánk magunkat, de ha a gyors szívverés közben épp a nyerésre álló focicsapatunknak szurkolunk akkor inkább izgatottnak. Noha más jeleket is használunk az érzelmi élmény meghatározásához, a belső érzetek felismerése jelentős szerepet játszik.
A kutatások alátámasztják, hogy azok az emberek, akiknek nehézséget okoz a belső jelzések érzékelése, gyakran nehezen ismerik fel pontosan mit is éreznek éppen, és mások érzelmi állapotát is nehezebben tudják detektálni. Ezzel szemben, akik könnyen felismerik a belső jelzéseket, gyakran intenzívebben élik meg az érzelmeiket.
Az interocepció a döntéshozatalban is segíthet, különösen, ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy mi a helyes döntés. Egy kutatás szerint azok, akik a szívverésüket pontosabban érzik, jobban teljesítettek egy játékban, aminek célja a pénznyeremény, és a veszteségek elkerülése volt. Mi lehet ennek az oka? Egy magyarázat lehet erre, hogy az agyunk megjegyzi milyen érzet (pl. szívdobbanás kimaradása) előzött meg egy pozitív (pénznyeremény), vagy egy negatív (pénzveszteség) eseményt. Ez segít nekünk a megtanulni melyek a legjobb döntések, annak ellenére, hogy a legtöbbször nem vagyunk tudatában az érzeteknek. Amikor valaki azt állítja, hogy a “megérzésére hallgatott”, erről beszél. Az egyénenként eltérő interocepció következménye lehet, hogy míg bizonyos emberek a belső érzetekre támaszkodnak a döntéshozatalban, addig mások inkább a környezetükből vagy más emberektől származó információkat használják fel.
Interocepció és jóllét
Az egyéni eltérések az interocepcióban jelentős hatással lehetnek a jóllétre. Egy kutatás szerint a szorongó emberek több figyelmet fordítanak a belső érzetekre. Mivel külön figyelmet kap tőlük a szívverésük, egy nyilvános prezentáció sokkal félelmetesebb lehet a szorongó emberek számára. Szorongó emberekkel előfordulhat, hogy olyan helyzetben is feltűnik nekik a gyors szívdobogásuk, amit mások alapvetően nem tekintenek félelmetesnek, vagy aggasztónak, mint például a barátokkal közös szórakozáskor. Nem szorongó emberek azt gondolhatják, hogy egyszerűen izgatottak a buli miatt, a szorongóaknak viszont a gyors szívdobogás az üzenheti, hogy valamitől félniük kell.
Ezzel szemben a depressziós embereknek problémát okozhat az interoceptív pontosság. Depressziós embereknél például gyakran előfordulhat, hogy sokkal többet vagy kevesebbet esznek, mint máskor, ennek oka lehet, hogy nem érzékelik mikor éhesek vagy jóllakottak. A depresszióval sokszor együtt jár, hogy az illető nem élvezi azt, amit korábban, lehetséges, hogy ez a pozitív érzelmekkel kapcsolatos érzetek észlelésének hiánya miatt történik. Ha épp most nyernénk meg egy díjat, akkor is boldogok lennénk, ha nem éreznénk a gyorsabb szívverésünket? Még nagyon sok kérdésre keresik a választ a szakértők az interocepció és a jóllét összefüggéseivel kapcsolatban!
Interocepció a fejlődés során
Nincs rá tudományosan elfogadott válasz, hogy miért tudják bizonyos emberek könnyebben érzékelni a testük jelzéseit, mint mások. Az egyik módja annak, hogy az interocepció egyéni eltéréseit megértsük, a különböző korosztályokhoz tartozó egyének vizsgálata. Az egyéni eltérések már egészen kisgyermekkorban is jelen vannak: van, akinek nagyon könnyű a testi jelzések érzékelése, másoknak nehéz, és az is előfordul, hogy kamaszkorban romlik az interocepció. Ennek ellenére az interocepció hatása eltér gyermek és felnőttkorban. Míg felnőttkorban a pontos interocepcióval rendelkezők könnyebben felismerhetik mások érzelmeit, gyermekkorban ez nem így van. Fontos, hogy minden életkorban vizsgálják az interocepciót a kutatók, hogy megérthessük, hogyan alakulnak ki az egyéni eltérések, és hogy lehetséges-e segítséget nyújtani az interocepciós képességeik fejlesztésében azoknak, akiknek erre szükségük lehet.
Konklúzió
Elég jól ismerjük már, hogyan dolgozza fel az ember a külvilág információit a látáson és halláson keresztül, arról azonban rengeteg megválaszolatlan kérdés van még, hogyan is kezeljük a testünkből érkező jelzéseket, és hogyan befolyásolják ezek a viselkedésünket, egészségünket és jóllétünket. Mint például: hogyan változik az interocepció az életkorral, és miért megy egyeseknek könnyebben, mint másoknak? Szeretnénk tudni, hogyan változhat az interocepció az életünk során, különösen kamaszkorban, és hogy mennyire fontosak ezek a változások az érzelmi képességeink és a jóllétünk szempontjából. Jó lenne, ha mindenki megismerné az interocepció jelentését, és azt, hogy milyen fontos szerepet játszik az életünkben. Ahogy a többi érzékünk, az interocepció is lényeges a túlélés, érzelmek, döntések és jóllét szempontjából. Nem csak a „Hogy vagyok?” kérdést fontos feltennünk, hanem a „Mit érz(ékel)ek?” is.
Szójegyzék:
Interocepció: A testünkből érkező jelzések érzékelése, mint pl. a szívverés, légzés, éhség, vagy az, hogy mosdóba kell mennünk.
Homeosztázis: A testünk kiegyensúlyozott, semleges állapotának megőrzése, pl izzadás, lehűljünk, ha felhevültünk.
Talamusz: Az a része az agyunknak, ami fogadja a testünkből érkező jelzéseket, és továbbítja a megfelelő cél agyterület felé.
Insula: Az a része az agyunknak, ami az interoceptív és érzelmi jelzéseket kezeli. Az insula alakja szigethez hasonlít, latinul az „insula” szigetet jelent.
Tudatos figyelem: Az a mentális állapot, amikor tudatában vagyunk valaminek.
Interoceptív pontosság: Az a kifejezés, ami leírja, hogy mennyire jól képes valaki érzékelni a testi jelzéseit.
Interoceptív figyelem: A kifejezés arra, hogyan mennyire gyakran vagyunk tudatában a testi jelzéseinknek.
Egyéni eltérések: Az egyének eltérő tulajdonságai, ezek lehetnek például az intelligencia, személyiség, értékrend, vagy az interocepció.
Nyilatkozat összeférhetetlenségről
A szerzők kijelentik, hogy a kutatás elkészítése során olyan nem voltak olyan kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolatban, ami potenciálisan elfogultságot jelenthet.
Referenciák
[1] ↑ Craig, A. D. 2002. How do you feel? Interoception: the sense of the physiological condition of the body. Nat. Rev. Neurosci. 3:655–66. doi: 10.1038/nrn894
[2] ↑ Murphy, J., Catmur, C., and Bird, G. 2019. Classifying individual differences in interoception: implications for the measurement of interoceptive awareness. Psychon. Bull. Rev. 26:1467–71. doi: 10.3758/s13423-019-01632-7
[3] ↑ Murphy, J., Brewer, R., Catmur, C., and Bird, G. 2017. Interoception and psychopathology: a developmental neuroscience perspective. Dev. Cogn. Neurosci. 23:45–56. doi: 10.1016/j.dcn.2016.12.006
[4] ↑ Werner, N. S., Jung, K., Duschek, S., and Schandry, R. 2009. Enhanced cardiac perception is associated with benefits in decision-making. Psychophysiology 46:1123–9. doi: 10.1111/j.1469-8986.2009.00855.x
[5] ↑ Khalsa, S. S., Adolphs, R., Cameron, O. G., Critchley, H. D., Davenport, P. W., Feinstein, J. S., et al. 2018. Interoception and mental health: a roadmap. Biol. Psychiatry Cogn. Neurosci. Neuroimaging 3:501–13. doi: 10.1016/j.bpsc.2017.12.004
forrás: https://kids.frontiersin.org/articles/10.3389/frym.2021.558246
fordította: Graczka Dorottya
lektorálta: Szilvásy Zsuzsanna