Szegregáció? Integráció? Speciális iskola? Többségi “normál” iskola? Autista csoport? Magántanulóság? Hová menjünk? Hol keressünk iskolát? És mit csináljunk, ha végképp nincs megoldás?
Nehéz kérdések. Súlyos döntés. Az egyik legnehezebb döntés, amit az autista gyerekünkkel kapcsolatban meg kell hoznunk.
Természetesen nem tudunk személyre szóló tanácsot adni, de összegyűjtöttünk néhány szempontot és információt.
Az autista gyermek iskolai beíratásához imernünk kell az ellátórendszer működést és a lehetséges megoldásokat, azok előnyeit és hátrányait, mégis érdemesebb az egyéni szempontokkal kezdeni.
- Bármilyen iskolát választunk, lényeges, hogy az első pillanattól kezdve úgy érezzük, ott a gyermekünk biztonságban van és fejlődni fog.
- Végig kell gondolni, hogy a gyerkőc iskolába szállítását hogyan fogja megoldani a család. Nem elég, ha ezt csak egy hétre látjuk előre. Évekig kell majd a gyereket iskolába vinni és onnan időben elhozni. Lehet, hogy megtaláltuk a tökéletes iskolát 70 kilóméterre, de ki fogja oda naponta hurcolni a gyereket?
- A szakértői bizottságtól az iskolakijelöléssel együtt kérhetünk egy utazási költségtérítést biztosító nyomtatványt, amit aztán az iskola tölt ki. Így a gyermek és maximum két kísérőjének az utazási költségeit az államkincstár részben visszatéríti. Részletek a 15/2013.(II.26) EMMI rendeletben
- Ha a szakértői bizottság által kijelölt iskola nem a saját lakhelyünkön van, kérhetünk szállítást a helyi támogató szolgálattól is. Ennek részleteiről a lakhelyünk szerinti önkormányzaton tájékozódhatunk.
- Az időn kívül nyilván jelentős tényező a pénz is. Természetes, hogy mindenki a leges-legjobbat szeretné a gyermekének, de egy álomszerű iskola miatt talán nem érdemes teljes anyagi csődbe kerülni.
- Érdemes a kiszemelt iskolát személyesen meglátogatni és olyan szülőkkel beszélgetni, akinek már odajár a gyereke. Nekik valószínűleg már arról is van tapasztalatuk, hogy mi történik akkor, amikor az autista gyerek éppen kiborul. Hogyan oldják meg a nehezebb helyzeteket. Mennyire vonják be a családot, mennyire folyamatos az információcsere az iskola és a család között.
A személyes szempontokon túl értenünk kell azt is, hogy melyik oktatási forma mit jelent. Mi az előnye, mi a hátránya?
Speciális iskola, EGYMI, szegregáció
A speciális iskolarendszer és az – egyébként európai hírű – gyógypedagógus képzés évtizedek óta létezik Magyarországon. Mégsem egyértelmű, hogy az autista gyerekeknek ebben a rendszerben van a legjobb helye.
Az egyik ok az, hogy az SNI (hajdan kisegítő) iskolarendszer kialakításakor elsősorban valóban a szegregáció volt a cél. Igyekeztek minden olyan gyereket ebben a rendszerben elhelyezni, aki nem illett a normál oktatásba. Az iskolai integrációról csak 2005-ben született jogszabály.
Ráadásul autizmus szak csak 5 éve indult a Gyógypedagógiai karon, ebből könnyen kiszámíthatjuk, hogy még csak néhány évfolyam végzett, vagyis csak néhány tucat szakember rendelkezik autizmus specifikus gyógypedagógus diplomával. (És még néhány tucat olyan szakember van, aki évek alatt rengeteg önképzéssel megtanulta, hogy hogyan támogasson autista tanulókat.) Tehát egy gyógypedagógiai, speciális iskolában sem garantálja semmi, hogy ott autizmushoz értő szakemberek is dolgoznak. Természetesen lehet olyan SNI iskolát találni, ahol fantasztikus autizmus szakemberek dolgoznak, de ma még nem ez a jellemző.
Az SNI iskolákban gyakran azzal biztatják a szülőket, hogy az ő gyerekük integrálva lesz, hiszen együtt tanul a többi, különböző fogyatékossággal, nehézséggel küzdő tanulóval. Az integráció alatt azonban nem ezt értjük, hanem a többségi iskolákba való integrálást.
Mindez nem jelenti azt, hogy egy speciális iskola egyenlő a pokollal. Az EGYMI nem a világ vége, és nem tesszük vele tönkre a gyerekünk életét. Vannak helyzetek, amikor ez a jó választás. A kulcs – a gyermek képességein túl- mindig a szakértelem. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az autista gyermeknek az a jó, ha a szakember, aki vele foglalkozik érti az ő állapotát és ennek megfelelően tud neki segíteni. Ha azt látjuk egy iskolában, hogy értenek az autizmushoz, van autista csoport, vannak elkötelezett szakemberek, úgy látjuk, hogy autizmus barát a környezet, akkor ez jó választás lehet.
Még egy szempont, amit érdemes mérlegelni, hogy a speciális oktatási rendszerből aránylag nehéz később a többségi felé menni. Például szakközépiskolában szakmát tanulni. Nem lehetetlen, semmilyen törvény nem tiltja, de nem is jellemző.
Normál tanterv, integráció, többségi iskola
Sok szülőnek az az álma, hogy az autista gyereke “normális” iskolába járhasson. Integráltan tanulhasson. A rendszer oldaláról alapfeltétel, hogy csak azokban az iskolákban fogadnak autista gyermeket, ahol ez benne van az alapító okiratban. Erről marha nehéz információt szerezni. Nincs erről központi adatbázis. Elvileg a megyei szakértői bizottságok rendelkeznek olyan listákkal, ahol a területileg illetékes, autistákat is befogadó iskolák fel vannak sorolva. Ezeket kikérhetjük a bizottságtól, de a listák elég esetlegesek. Még egy forrást tudunk ajánlani. A köznevelési információs rendszer weboldala: https://dari.oktatas.hu/index.php?id=kozerdeku
Itt található egy táblázat (Sajátos nevelési igényű tanulók száma feladatellátási helyenként, fogyatékosság típusa szerint), ami tartalmazza az összes olyan iskolát, ahol jelenleg van SNI (sajátos nevelési igényű) tanuló. Ez persze nem biztosíték a jövőre nézve, de ennél hivatalosabb országos listát pillanatnyilag nem tudunk javasolni.
A többségi iskolák esetében látnunk kell; ha egy iskola kijelenti magáról, hogy fogad SNI gyerekeket, sajnos nem jelenti azt, hogy ért is hozzájuk. Kevés iskolában van folyamatosan alkalmazott gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus, és többnyire ők sem autizmusra specializáltak. Az iskolák többsége utazó gyógypedagógussal oldja meg az SNI tanulók segítését. Ez nem a legjobb megoldás, mert sajnos az utazó gyógypedagógus ugyanakkora eséllyel ért vagy nem ért az autizmushoz, mint a helyben alkalmazott, és ráadásul nem akkor van az iskolában, amikor a gyereknek valóban szüksége van rá, hanem akkor, amikor az órarendje éppen arra szólítja.
Önmagában az, ha egy többségi (normál) iskola felveszi az autista tanulót, nem egyenlő az integrációval. A jó integráció előkészített. A tanuló megjelenése előtt kapnak felvilágosítást és/vagy képzést a tanárok, a tanulók, sőt még a tanulók szülei vagy éppen a büfés néni is.
Ez nem utópia, a törvény pontosan leírja ezeket a lépéseket.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200032.EMM&txtreferer=A1100190.TV
Bevalljuk- e a diagnózist?
A kevésbé súlyosan érintett gyerekek esetében gyakran felmerül, hogy hallgassuk el az autizmus diagnózist. Ne szóljunk róla az iskolában, mert akkor nem fogják felvenni a gyereket. Az ötlet teljesen érthető a szülők részéről, hiszen tényleg brutál nehéz jó és befogadó iskolát találni az autista gyerekeknek. Ezzel a húzással esetleg könnyebben ússzuk meg az iskolai beíratást, de hosszú távon nem biztos, hogy jó lesz. A gyerek akkor is autista, ha erről hallgatunk mint a sír, és ennek megfelelően előbb-utóbb valamilyen kisebb vagy nagyobb probléma lesz a dologból. A leggyakoribb forgatókönyv az, hogy az autista tanuló az első egy-két tanévben még elég jól kompenzál, alkalmazkodik. Az első években aránylag könnyű egyetlen tanítónénihez, az ő elvárásaihoz igazodni. Megfelelő segítség nélkül azonban ezek a gyerekek a második tanév környékén kihullanak, addigra rengeteg negatív élményt gyűjtve. A család pedig véres harcot vív az iskolával, amiben a végén mindenki sérül.
Nagyon kevés autista gyerek tud végig lavírozni az oktatási rendszeren segítség nélkül. És ha még végig is küzdi magát, biztos, hogy nem azokat az eredményeket hozza a tanulásban, amire egyébként, támogató környezetben, képes lenne. Érdemes mérlegelni ezeket a szempontokat.
Pedagógiai asszisztens
Az autista gyerkőc segítésének legjobb módja, bármilyen oktatási megoldásban egy autizmusban képzett pedagógiai asszisztens. Ha ehhez még egy olyan “csendes” szoba is járul, ahová az autista gyerek elvonulhat az iskolán belül, ha őt túl sok inger éri, az már egyenesen csodás. A pedagógiai asszisztens nem csak az autista gyereknek segít közvetlenül, de a pedagógusnak is a speciális módszerek alkalmazásában, és a többi gyereknek is abban, hogyan fogadják be az autista társukat. Az mindenképpen jó hír, hogy a gyakorlatban egyre több helyen megjelennek a pedagógiai asszisztensek. A rossz hír viszont az, hogy őket többnyire a családok finanszírozzák, mivel egyetlen olyan jogszabály sincs, ami az iskolákat a pedagógiai asszisztensek alkalmazására kötelezné. Persze ami nem tilos, az szabad, csak ezzel sajnos nehéz az iskolát meggyőzni.
Magántanulóság
Bármilyen probléma felmerülése esetén az iskola először a magántanulóság felé tolja a gyereket és a családot. Ez valószínűleg azért van, mert egy tanköteles korú gyereket iskolából “kitenni” nagyon nehéz. Nem törvényes megoldás a szülőt behívni, a lelkére beszélni és megkérni, hogy vigye el a gyereket más iskolába. Ilyen esetben mindig ragaszkodjunk hozzá, hogy az iskola írja le, miért tanácsolja el a gyereket. Itt jegyezzük meg, hogy a tankötelesség korhatára SNI gyerekek estében nem 16, hanem 23 év.
Ezért a kevésbé vértelen megoldás felé fordulnak az iskolák, és javasolják a magántanulói státuszt. Ha ez szóba kerül, és tényleg nincs más megoldás, akkor nagyon fontos, hogy ne a szülő kérje a magántanulóságot, hanem az iskola javasolja, írásban. Utóbbi esetben ugyanis a magántanuló gyermeknek is jár heti 10 óra oktatás. Az iskola eldöntheti, hogy ezt továbbra is az iskolai órák látogatásának engedélyezésével, vagy oktatási időn kívül oldja meg, azonban neki kell megoldani. Éppen azért, hogy a magántanuló gyermek képben maradjon, és osztályozó vizsgát tudjon tenni év végén.
Ez nyilvánvalóan szükségmegoldás, hiszen a gyakorlatban nagyon nehéz a gyermek mindennapi felügyeletét megszervezni, ez a családra marad. Plusz többnyire a gyermek tanítása is rájuk hárul. Arról nem is beszélve, hogy az autista gyerek egyedül sosem lesz képes megtanulni az együttlét szabályait. Aránylag nehéz egyedül társas viselkedést gyakorolni.
Tanulócsoportok
Néhány bátor szülő tanulócsoportot hoz létre a magántanuló gyermekekből. Ez egy briliáns megoldás, hiszen a tanulócsoport nyilván a gyerekek igényeinek megfelelően lesz kialakítva, ide értve az autizmusból fakadó szükségleteket. Ennek a megoldásnak az egyetlen egy hátránya, hogy nagyon sok pénzbe kerül a családoknak. Ilyen tanulócsoport indul szeptembertől a Ginkó Házban: https://www.facebook.com/ginkohaz/ Biztos vagyok benne, hogy az alapítók szívesen megosztják tapasztalataikat.
Alapítványi iskolák
Logikus megoldásnak tűnik, hogy az autista gyerekeket, ha anyagilag megoldható, alapítványi iskolába írassuk. Az alapítványi iskolák éppen azért jönnek létre, mert hisznek az egyéni figyelemben, a személyre szabott oktatásban. Ez mindenképpen jó. Itt is meg kell azonban kérdezni, hogy értenek-e az autizmushoz, vagy legalább nyitottak- e arra, hogy mi adjunk segítséget ebben a témában.
Hogy csináljunk iskolát, ha nem találunk megfelelőt?
Az utóbbi hónapokban több szakértői bizottságtól hallottam, hogy azt tanácsolják a szülőknek, hogy ha nem találnak megfelelő iskolát, akkor csoportosan (7-8 család) keressék fel a Tankerületi központot –http://kk.gov.hu/tankeruletek – , és jelezzék, hogy nincs megfelelő autizmus specifikus oktatás a környéken és kérvényezzék egy iskolai csoport indítását. A 7-8 fő valószínűleg azon alapul, hogy minden autista gyermek három főt jelent, amikor az osztálylétszámot számítják. Vagyis már 7-8 gyermek képez egy 20-25 fős osztályt.
Ugyanakkor az tévhit, hogy az iskolák egy autista gyermek után automatikusan háromszoros fejpénzt kapnak. Az iskolák finanszírozásának számítása ettől sokkal bonyolultabb.
Valószínűleg az iskolai csoport alakítása tűnik a legrögösebb útnak, viszont ez hosszú távon biztonságos megoldás lehet.
A témával kapcsolatos kérdésekkel forduljatok hozzánk bátran: hello@marsalapitvany.hu
források:
https://dari.oktatas.hu/index.php?id=kozerdeku
https://dari.oktatas.hu/files/kozerdeku/sni_felhelyenkent.xls
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200032.EMM&txtreferer=A1100190.TV
https://www.facebook.com/ginkohaz/
http://kk.gov.hu/tankeruletek
További blogbejegyzések a témában:
- Az orvosi diagnózis nem azonos a szakértői bizottsági vizsgálattal. Az iskolai beíratkozáshoz szükségünk lesz a szakértői véleményre. Bővebben: https://marsalapitvany.hu/bno-kod-vs-sni-statusz/
- Kérhet-e a szülő szakértői vizsgálatot? Mi történik a szakértői bizottsági vizsgálaton? Segít- e nekünk a bizottság iskolát keresni? Bővebben: https://marsalapitvany.hu/szakertoi-bizottsagi-vizsgalat/