Ellenőrző kérdéssor

Pontosan tudjuk, hogy az autista gyerekek beiskolázásakor általában nem az a gond, hogy a számtalan lehetséges iskola közül melyiket válasszuk. Mégis, ahhoz hogy meg tudjuk ítélni mennyire felkészült az iskola az autista gyermek fogadására, összeállítottunk egy kérdéssort. A kérdéseket magyarázat is követi. Ha ezekre a kérdésekre választ kapunk, akkor már lesz egy általános képünk arról, hogy mennyire ért az iskola „autizmusul”.

A kérdések és a magyarázatok abban is „súgnak”, hogy mit kérhetünk az autista gyerekeket integráló iskolától.

Mire figyeljünk, amikor megnézzük az iskolát?

  1. Használ az iskola vizuális segítséget, hogy a tanulást és a napi rutint kiszámíthatóbbá tegye az autista gyereknek?

A vizuális segítség: napirend, hetirend, folyamatábrák, a tér átlátható berendezése (hol mit kell csinálni), színkódok, stb. az autizmus specifikus helyeken elengedhetetlenek. Nem baj, ha szülőként nem minden eszköz használatát értjük pontosan, azt később meg tudjuk beszélni a hozzáértő szakemberrel. Az viszont baj, ha egyáltalán nem látunk ilyesmit. Az sem feltétlenül jó, ha találunk képes napirendet (órarendet), de az minden tanuló esetében teljesen egyforma. A vizuális segítség mindig személyre szabott. Ha csak egy autista tanuló van az iskolában, akkor rá szabják. Ha viszont több autista gyermek van egy iskolában / osztályban, akkor teljesen kizárt, hogy minden gyereknek ugyanolyan segítségre van szüksége. Eggyel jobb persze, mint a semmi, mert legalább a törekvést jelzi, hogy segíteni szeretne az iskola.

  1. Van az iskolában egy biztonságos hely vagy egy csendes szoba, ahol a gyerekek pihenhetnek, ha szükséges?

Még a jó képességű autista gyerekek is elfáradhatnak az iskolában a rengeteg új helyzetben, rájuk áradó ingerben. Nagyon sokat segít, ha van egy olyan nyugodtabb terem, szoba (pl könyvtár, fejlesztő szoba), ahová a gyerkőc elvonulhat, mielőtt teljesen kiborulna. Például az órák közötti szüneteket itt töltheti, hogy a teljesen kaotikus, zajos időszaktól megkíméljük őt.

 

Kérdések, amiket érdemes feltenni

  1. Ki fogja a Szakértői Bizottság által előírt fejlesztések alkalmával tanítani (segíteni) az autista tanulót?
  • A maximális fejlesztési óraszám, a köznevelési törvény szerint, a heti óraszám 50%-a, azaz ha például 20 tanórája van egy gyermeknek hetente, akkor neki maximum heti 10 fejlesztő óra írható elő. Autista gyermek esetében ez nem azt jelenti, hogy az órákon kívül fejleszti őt a gyógypedagógus (habár néha ilyen is lehet), hanem azt, hogy az órán vagy a szünetben segíti őt. Ha a gyógypedagógus autizmusban képzett, akkor ő tudja ezt.
  • Éppen a fentiek miatt a heti egy órára érkező utazó gyógypedagógus nem a legjobb megoldás. Ha az iskolának saját gyógypedagógusa van, az ígéretesebb. Ebben az esetben is érdemes megtudni, hogy ért-e az autizmushoz, van-e gyakorlata autista tanulókkal és/vagy speciális képzettsége.
  1. Készül-e a tanuló számára egyéni fejlesztési terv?

Ez egy trükkös kérdés, ugyanis minden speciális nevelési igényű gyermek számára kell, hogy készüljön ilyen.

Kérdés még, hogy ki készíti el ezt a fejlesztési tervet és bevonja e a szülőket ennek elkészítésébe. Elvileg szakmai szempontból elengedhetetlen lenne a szülő bevonása (mi több, adott esetben a gyermektől megtudni, hogy neki mi a legnehezebb az iskolában, és abban segíteni), de a gyakorlatban ez ritkán valósul meg. Fontos, hogy tudjunk erről a dokumentumról. Ha még nem láttuk, akkor kérjük el, és ha eddig nem kérték ki a véleményünket, akkor írjuk azt le.

  1. Felkészíti-e az iskola a pedagógusokat és a diákokat az autista tanuló érkezésre. Hogyan?

Ez a kérdés is olyan, mintha egy tudományos fantasztikus könyvből csempésztük volna ide, pedig az SNI tanulók integrálásáról szóló EMMI rendelet ezt előírja

Ezen túl érdemes megkérni, hogy a legelső szülői értekezleten mi magunk beszélhessünk a többi szülővel (integráció esetén). Mindig jobb az első kézből kapott információ, mint a szájról szájra terjedő rémhírek.

  1. Hogyan és milyen gyakran van lehetőség a tanárokkal való kommunikációra?

Az autista gyerek nagy valószínűséggel nem meséli el otthon, hogy mi történt az iskolában. Érdemes ezt tisztázni az iskolával és előre megbeszélni valamilyen rendszeres (például heti egyszeri) információ cserét. Kérjük meg, hogy tényleg a leges legkisebb furaság esetén is szóljanak. Ekkor még nagy valószínűséggel rá lehet jönni, hogy mi a gond.

Kívánunk mindenkinek, befogadó szellemiségű autizmusban jártas iskolát! <3

 

További blogok a témában

  1. Az orvosi diagnózis nem azonos a szakértői bizottsági vizsgálattal. Az iskolai beíratkozáshoz szükségünk lesz a szakértői véleményre. Bővebben: https://marsalapitvany.hu/bno-kod-vs-sni-statusz/
  2. Kérhet-e a szülő szakértői vizsgálatot? Mi történik a szakértői bizottsági vizsgálaton? Segít- e nekünk a bizottság iskolát keresni? Bővebben: https://marsalapitvany.hu/szakertoi-bizottsagi-vizsgalat/
  3. Szegregáció? Integráció? Speciális iskola? Többségi “normál” iskola? Autista csoport? Magántanulóság? Hová menjünk? Hol keressünk iskolát?  És mit csináljunk, ha végképp nincs megoldás? https://marsalapitvany.hu/iskolavalasztas-autista-gyermeknek/

képek forrása: https://www.pictotraductor.com/

Címkék: